A r�szegs�g meghat�roz�sa

A r�szegs�g az, amikor h�rom ember be�l egy szob�ba, megisznak egy-egy �veg Whiskyt, az egyik�k kimegy, a m�sik kett� pedig megpr�b�lja kital�lni, hogy melyik�k ment ki.

A r�szegs�g fokozatai

·         Enyh�n spicces

• T�netek: csillog� szemek, gyakori vigyor, n�ha v�ratlan kurjant�s.
• Fogyaszt�s: 4-5 �veg s�r, vagy ugyanannyi nagyfr�ccs.
• P�lyag�rbe: egyenes.
• F�lspicces
  • T�netek: a szemek m�gjobban csillognak, heveny n�t�z�si inger, a besz�d felgyorsul, minden 10. sz� ut�n egy-egy elfojtott b�ffent�s.
  • Fogyaszt�s: 2 f�l rum �s 4 �veg s�r.
  • P�lyag�rbe: egyenes, itt-ott gyorsan korrig�lt oldalir�ny� billen�s.
    
    
    
• Spicces
  • T�netek: a szemcsillog�s marad, a vigyorg�s konstans �s infantilis jelleg�, a besz�d �rthet�s�gi foka cs�kken, kezd megsz�nni a k�l�nbs�g a z�ng�s �s z�ng�tlen m�ssalhangz�k k�z�tt.
  • Fogyaszt�s: 1 deci t�rk�ly �s 6 �veg s�r.
  • P�lyag�rbe: kiss� hiperbolikus, illemhelyre val� t�voz�s k�zben �tletszer� megkapaszkod�s k�l�nb�z� t�rgyakban (pl. a pinc�rn� bal melle).
• K�tyagos
  • T�netek: a szem f�nye megt�rik, tr�g�r kifejez�seket haszn�l, minden b�f�g�ssel k�s�rt csukl�s ut�n folyamatos, fals �nekl�s. Bodri kutya bottal ver�s�n�l egy k�nycsepp az arcon.
  • Fogyaszt�s: sok s�r.
  • P�lyag�rbe: ciklois �vekkel tark�tott parabola.
    
    
    
• Enyh�n r�szeg
  • T�netek: az arc von�sai plasztikuss� v�lnak, a mimikai izmok nyersgumiszer�en funkcion�lnak, a besz�dben gargaliz�l�shoz hasonl� szavak t�nnek fel, diszkr�t v�daskod�s a l� nemi szerv�nek �s a pinc�r v�gbel�nek felt�telezett kapcsolat�r�l. A s�tart� reflexszer� ellop�sa.
  • Fogyaszt�s: 3 f�l rum, 1 f�l vodka, 4 �veg s�r �s 3 nagy fr�ccs.
  • P�lyag�rbe: ilyet az �k�r is csak v�gt�ban vizel.
    
    
    
• F�lr�szeg
  • T�netek: a szem f�nye teljesen megt�rt, a tekintet gy�r�z� pocsoly�hoz hasonlatos, a besz�dben furcsa mondatok, l�tsz�lag �rzelmes turkeszt�n p�sztorbesz�d-r�szletek keverednek. A WC-ben vizel�s k�zben obszc�n �d�knak a falra val� �rk�l�sa reszketeg bet�kkel, mint pl.: "Ha r�vid a f*rkad, k�zelebb kell �llni, nem kell a budib�l Balatont csin�lni!".
  • Fogyaszt�s: 2 deci rum, 8 �veg s�r �s 4 deci bor.
  • P�lyag�rbe: �tmegy t�rg�rb�be, amely a l�pcs�n val� legurul�skor Archim�desi spir�lishoz hasonl�.
    
    
    
• R�szeg
  • T�netek: a szem csukva marad, csak akkor ny�lik ki, amikor a lek�kad� fej felbor�t 2 �veg s�rt, halk s�rdog�l�s, az arcon megjelennek az �r�k�lt degener�lts�g korav�n r�ncai. Illemhelyre bezuhan�s a csukott ajt�n kereszt�l.
  • Fogyaszt�s: 3 deci vodka, 10 �veg s�r �s 10 nagyfr�ccs.
  • P�lyag�rbe: matematikailag le�rhatatlan, n�gydimenzi�s mozg�s, a 4. dimenz�nak bej�n a DELIRIUM TREMENS.
    
    
    
• T�kr�szeg
  • T�netek: a szem szinte �lland�an csukva, ha n�ha nyitva is van, csak a feh�rje l�tszik. Ezen kereszt�l l�that� a "K�ma Kalandjai", az �rz�kszervek teljesen pertub�ltak, se k�p, se hang, halk h�rg�s, id�nk�nt a bal orrlyukon kereszt�l val� h�ny�s. Mint a z�r�jelent�sb�l ut�lag kit�nik, a detoxik�l�ban a "Filmszakad�s" c�m� film megtekint�se.
  • Fogyaszt�s: kb. annyi, mint egy koz�k lovasezred, lovakkal egy�tt.
  • P�lyag�rbe: nincs, csak apr� rezonat�v helyzetv�ltoz�sok csukl�s k�zben

A vil�g leger�sebb s�re

25,4-es alkoholfok� s�rt k�sz�tettek egy bajororsz�gi s�rgy�rban, ami azt jelenti, hogy mostant�l az � ned�j�k viseli a vil�g leger�sebb s�r�nek b�szke c�m�t.

"Mindenki fels�fokokban besz�lt az egy�bk�nt p�link�spoh�rban felszolg�lt italr�l, aminek az �ze valahol a s�r �s a sherry k�z�tt hat�rozhat� meg. Az emberek k�t-h�rom poh�rn�l t�bbet nemigen ihatnak bel�le, mert kiny�lnak t�le - nyilatkozta Harald Schneider serf�z�mester.

A d�l-n�metorsz�gi s�rszakember 12 h�ten �t �rlelte a nevess� �rett ned�t, �gy, hogy annak alkoholfoka k�tszerese lett a leger�sebb n�metorsz�gi s�rnek.

A vil�g leger�sebb s�r�nek gy�rt�s��rt egy ideje nemes verseng�s folyik a n�metek �s amerikaiak k�z�tt. A Boston Beer Company alig egy h�napja jelentette be, hogy Samuel Adam's Utopias fant�zian�ven forgalomba hozta a vil�g leger�sebb - 25 fokos - s�rfajt�j�t. A n�met mester most ha hajsz�llal is, de megel�zte amerikai koll�g�it.

Schneidernek azonban meggy�z�d�se, hogy a verseng�s folytat�dik. "A Boston Beer nyilv�n felveszi a versenyt. Biztos, hogy az amerikaiaknak van m�g egy, s m�s a tarsolyukban." - mondta a n�met s�rszakember.

Abszintt�rt�nelem - A z�ld t�nd�r visszat�r

Sok �vtizedes sz�m�zet�se ut�n r�szben rehabilit�lt�k a sok�ig drogk�nt, ut�bb vesz�lyes m�regk�nt sz�mon tartott b�v�s italt, az abszintot. A smaragdz�ld szeszr�l �vtizedekig azt �ll�tott�k, felel�s lehet a sz�zadfordul� sz�mos kiemelked� m�v�sz�nek elmebaj��rt - vagy �ppens�ggel egy-egy zseni�lis alkot�s��rt.

Ism�t leg�lis but�t� divat lehet a nem r�g�ta m�r Magyarorsz�gon is forgalmazhat�, alapkiszerel�sben "m�reger�s", 50-80 alkoholsz�zal�kos, smaragdsz�n� szeszes ital, im�d�inak elnevez�se szerint a "z�ld t�nd�r". Az illegalit�s �vei hossz�ak �s szigor�ak voltak. Az ital Eur�p�ban az ut�bbi nyolcvan-kilencven �vben egy-k�t hely - p�ld�ul a k�zelebbi szomsz�ds�gban az egykori Csehszlov�kia - kiv�tel�vel "tiltott gy�m�lcsnek" sz�m�tott. Mi t�bb, a klasszikus abszintra tov�bbra is �rv�nyes marad a tilt�s, �s Magyarorsz�gon - illetve v�rhat�an r�videsen az Eur�pai Uni� eddig elz�rk�z� orsz�gaiban - csak egy "er�tlen" v�ltozat�nak engednek szabad foly�st. Az Egyes�lt �llamokban pedig csup�n egy teljesen legyeng�tett form�ja ker�lhet a poharakba. Pedig a furcsa karriert befutott ital annak idej�n kifejezetten "gy�gyhat�s� k�sz�tm�nyk�nt" kezdte.

Egy�bk�nt a gy�gy�t�nak v�lt hat�st �s az eltilt�st is ugyanannak k�sz�nhette, nevezetesen egyik alkot�elem�nek, az Eur�p�ban �s �zsi�ban szinte minden�tt megtal�lhat� feh�r �r�mf�nek. Az abszint keserny�s �z�t ad�, k�l�nleges tulajdons�gokkal b�r� egyik f� n�v�nyi alkot�eleme m�r az �kort�l kezdve aff�le univerz�lis gy�gyszerk�nt szolg�lt. A geometriai alapvet�seir�l ismert P�thagorasz p�ld�ul m�r 2500 �vvel ezel�tt a sz�l�si f�jdalmak enyh�t�s�re javallotta a nagyj�b�l 1 m�ter magas, cserjeszer� feh�r �r�mf� apr� leveleinek borban vagy m�s szeszes italban val� ki�ztat�s�val nyert szert. A modern orvosl�s alapjait megteremt� Hippokrat�sz pedig sz�z �vvel k�s�bb a reuma �s a menstru�ci�s k�nok gy�gy�rjak�nt is sz�mon tartotta. Igaz viszont az is, hogy Plinius, 1. sz�zadi r�mai t�rt�net�r�, nyilv�n keser� �ze miatt, m�g absintiumk�nt utalt r� - ami ihatatlant jelent -, �s a k�z�pkorban is ink�bb em�szt�st el�seg�t� szert l�ttak benne, m�g John Gerard angol f�v�sz 1597-ben megjelent, Herball c�m� k�nyv�ben pedig kifejezetten b�lf�rgek ellen aj�nlotta.

Az igazi abszint persze m�s - a modern var�zsned� protot�pus�t ugyanis a francia forradalom el�l 1792-ben Sv�jcba menek�l� orvos, Pierre Ordinaire mixelte �ssze, els�sorban a m�r emlegetett feh�r �r�mf�, �desgy�k�r, izs�p, angyalgy�k�r, �nizsmag �s �desk�m�ny alkoholhoz t�rt�nt hozz�ad�s�val. A gy�gyitalmenedzsmenthez viszont aligha �rthetett, mivel a hamarosan z�ld t�nd�r n�ven ismertt� v�l� abszint t�meggy�rt�s�ra Henri-Louis Pernod ind�tott csal�di v�llalkoz�st. Az igazi sikert azonban m�g csak nem is ez, hanem a franci�k �ltal 1844-1847 k�z�tt v�vott alg�riai h�bor� hozta. A hadj�rat sor�n a francia sereg vit�zei ugyanis �ll�t�lag derekas abszintfejadagot is kaptak a l�zas megbeteged�sek megel�z�s�re. Az ekk�ppen kell�k�pp f�gg�v� tett katon�k azt�n hazat�rve m�r t�megesen kerest�k - �s fogyasztott�k - kedvenc italt�nd�r�ket. Olyannyira, hogy a 19. sz�zad derek�n 26 �zemben napi 20 ezer liter abszintot termeltek, a sz�zadfordul�ra pedig akkora gy�rt�kapacit�st kellett �zemeltetni, amely ki tudta el�g�teni a francia lakoss�g addigra �vi 20 milli� litert is meghalad� abszintig�ny�t.

Az abszintm�nia erre az id�re m�r od�ig fajult, hogy - mint az Barnaby Conrad amerikai kutat� Absinthe c�m� k�nyv�b�l is tudhat� - P�rizs utc�i d�lut�n 5 �r�ra szinte eln�ptelenedtek, �s az emberek a "z�ld �r�nak" nevezett id�intervallumban el�re megfontolt sz�nd�kkal abszintoztak a k�t �s f�l milli�s nagyv�ros t�bb mint 33 ezer e c�lt szolg�l� m�int�zm�ny�nek valamelyik�ben. Ekkoriban alakult ki az abszintfogyaszt�si etikett is: a ma is alkalmazott m�dszer szerint egy nagyobb m�ret� poh�rba sok jeget vagy hideg vizet t�ltenek, a poh�r tetej�re egy erre a m�veletre rendszeres�tett, legink�bb lyukacsos kan�lform�ra eml�keztet� "c�lszersz�mot", arra pedig a keserny�s �zt valamelyest tomp�t� kockacukrot helyeznek, erre �ntik a poh�rban l�v� v�z nagyj�b�l �t�d�t kitev�, eredetileg �ttetsz�, �m a v�zzel keveredve op�loss� v�l� abszintot.

Az iv�s eleganci�ja persze megint m�s k�rd�s. A kor ismert m�v�szei h�resek voltak jellegzetes abszintfogyaszt�si modoross�gaikr�l. Az olyan k�retlen propag�tor is, mint a 19. sz�zadi francia k�lt�zseni Charles Baudelaire, aki j�llehet Mesters�ges paradicsomok c�m� munk�j�ban el�t�lte a tudatm�dos�t� szerek haszn�lat�t, napi 10-12 poh�r abszintj�r�l k�ptelen volt lemondani. Nyilv�n ezek hat�s�ra is �rhatta napl�j�ba 1862. janu�r 23-�n: "Figyelmeztet�st kaptam, �reztem, hogy az �r�let sz�rnya meglegyint."

De nemcsak �t legyintette meg az egyre t�bbek sz�m�ra izgalmas kalandnak v�lt �r�let. Paul Marie Verlaine, a fiatal Arthur Rimbaud-val folytatott viszony��rt t�bb �vre b�rt�nbe z�rt po�ta 1867-ben, unokatestv�re hal�la ut�n azt �rta, "tudatosan vetettem magam az abszintba, �jjel-nappal". Olyannyira - �rja a m�r id�zett abszinthistorikus Conrad -, hogy viharos h�zass�ga sor�n az abszint hat�sa alatt nemegyszer meggy�jtotta feles�ge haj�t �s ruh�j�t. De a p�rizsi Montmartre lak�i nemcsak mag�n�leti okokb�l ny�ltak a z�ld itallal t�lt�tt poh�r ut�n. Voltak, akik �j �lm�nyek�rt, v�zi�k�rt kerest�k az abszint b�d�t� hat�s�t. Rimbaud p�ld�ul - Baudelaire p�ld�j�t k�vetve - ugyancsak ezzel k�v�nta g�tl�sait levetk�zni, hogy az �gy l�trej�tt "sz�rny� komposztb�l", mint "elvar�zsolt gomba", n�j�n ki m�v�szete. K�ts�gtelen, nem kev�s alkot�sr�l tartja a m�t�rt�net, hogy megsz�let�s�hez az alkot�i zsenialit�son t�l az abszint is hozz�seg�tett. Edouard Manet, Henri de Toulouse-Lautrec (akir�l azt tartott�k, hogy �sszes k�pe abszintos �llapotban sz�letett) �s Vincent van Gogh is sz�vesen festett "z�ld hangulatban", de - mondj�k - id�r�l id�re Jack London �s Oscar Wilde is az �nizsos ital b�v�let�ben alkotott. Ernst Dowson k�lt� - egy, a sz�mtalan abszint�daszerz� k�z�l - pedig akk�nt foglalta �ssze a francia m�v�szvil�g hitvall�s�t: "A whisky �s a s�r a bolondoknak val�, de az abszint a k�lt�knek, mert m�gikus er� rejlik benne."

Ezt az eg�szs�g�gyi szempontb�l egyre t�bbek �ltal v�gzetesnek tartott var�zser�t k�v�nta azt�n kiiktatni a francia antialkoholista liga egyik sz�sz�l�ja, az ugyancsak (�mde j�zanul) irodalm�rkod� Georges Ohner, amikor 1907-ben e szavakkal riasztotta a j�zan k�zv�lem�nyt: "Ha nem tiltj�k be az abszintot, akkor orsz�gunk hamarosan egy nagy gumiszob�v� v�lik, ahol a franci�k egyik fele k�nyszerzubbonyt lesz k�nytelen h�zni az orsz�g m�sik fel�re." Aggodalm�t megalapozottnak �rezhette: Pierre Henri Schmidt gy�gyszer�sz �s parlamenti k�pvisel� egy korabeli jelent�s�ben r�mutatott, Franciaorsz�gban 1871 �s 1901 k�z�tt - feltehet�en az abszintfogyaszt�s k�vetkezt�ben - megdupl�z�dott, 50 ezerr�l 100 ezerre n�tt a "holdk�rosok" sz�ma. Az ezt meger�s�t� orvosi v�lem�nyek �s t�bb, �ll�t�lag abszintos �llapotban elk�vetett gyilkoss�g hat�s�ra v�g�l 1915. m�rcius 16-�n - h�rom �vvel az Egyes�lt �llamok �s nyolc �vvel Sv�jc ut�n - Franciaorsz�gban is betiltott�k az abszint forgalmaz�s�t.

K�zel egy �vsz�zaddal a tilalom bevezet�se ut�n mindenesetre m�r valamivel pontosabban megfogalmazhat� az egykor csak sejtett k�ros hat�s mibenl�te. Mag�val a f� b�n�snek tekintett feh�r �r�mf�vel - mondj�k - tulajdonk�ppen nem is lenne akkora baj. M�r csak az�rt sem, mivel a n�v�nyt sok �rtalmatlannak bizonyult vermut- �s gyomorkeser�-fajt�ban ma is haszn�lj�k. Nem eg�szen �ll ez az �r�mf� level�b�l �s vir�gzat�b�l kivonhat� ill�olajra, melyben a tujon nev� �sszetev� feld�sul. "Az alkoholban old�d� tujon ugyanis idegm�regk�nt hat, �s esetleg epilepszi�s g�rcs�ket okoz, t�lzott fogyaszt�sa pedig pszich�s k�rosod�sokhoz is vezethet" - konkretiz�lja az �rtalmak�rt val� felel�ss�get Lemberkovics �va, a Semmelweis Egyetem Farmakogn�zia Int�zet�nek professzora.

A "sz�m�zet�s" hossz� �vtizedei alatt az�rt nem kellett az egykori abszintm�ni�soknak v�gleg elb�cs�zniuk a megszokott zamatt�l. A gy�rt�k ugyanis nem k�slekedtek feltal�lni az abszinthoz n�mileg hasonl�, �m feh�r �r�mf� felhaszn�l�sa n�lk�l el��ll�tott - t�m�ny form�ban hasonl�an magas alkoholtartalm� - italokat. �gy terjedt el a pastis �s t�bb, ehhez hasonl� �nizslik�r -, ezeket az abszintasz�lyos �vek alatt is b�rhol szabadon lehetett forgalmazni. Most viszont itt az amnesztia - igaz, felt�telesen: a hat�lyban l�v� �j eur�pai uni�s szabv�ny ugyanis el��rja, hogy az ital t�m�ny, m�g h�g�tatlan �llapot�ban a tujontartalom nem haladhatja meg a kilogrammonk�nti 10 milligrammot. Magyarorsz�gon is m�r �rv�nyes ugyanez a szab�ly. Itt legfeljebb annyival szigor�bb, hogy az Orsz�gos �lelmez�s- �s T�pl�lkoz�studom�nyi Int�zet nem enged�lyezte az abszint n�v �s c�mke haszn�lat�t.

Az alkohol j�t�kony hat�s�r�l

Az alkoholtartalm� italok fogyaszt�sa a m�ltban elk�peszt�en magas �rt�keket mutatott, f�k�nt a bor- �s a s�rfogyaszt�s vonatkoz�s�ban. A XIII-XIV. sz�zadban az egy f�re es� napi mennyis�g nem lehetett kevesebb egy liter born�l, de a statisztika szerint a 2-3, s�t a 4 litert is el�rte a napi alkoholfogyaszt�s m�rt�ke.
A s�rfogyaszt�s j�val jelent�sebb volt, a XVI. sz�zadban p�ld�ul Sv�dorsz�gban 40-szer annyi fogyott a s�rb�l, mint napjainkban.
Ebben a korban a s�rre �s a borra �lelmiszerk�nt is tekintettek, hiszen k�nnyen �s gyorsan hasznosul� mindennapi energiaforr�s volt. Mag�nak a bornak gy�gy�t� hat�st is tulajdon�tottak, az orvosl�sban igen gyakran haszn�lt�k gy�gyszerek alapanyagak�nt. Egy p�rizsi k�rh�z XV-XVI. sz�zadi tanulm�ny�ban olvashat�, hogy b�s�gesen adtak a betegek sz�m�ra minden �tkez�shez bort. A v�z jav�t�s�ra is haszn�lt�k az alkoholt, hiszen bizonyos �rtelemben fert�tlen�t�s c�lj�b�l v�gezt�k. Term�szetesen az alkohol m�mor�t� hat�s�r�l ebben az id�ben �pp�gy tudtak, mint manaps�g…
Az alkoholnak a szervezetre gyakorolt minim�lis j�t�kony hat�sa elt�rp�l azok mellett az eg�szs�gre �rtalmas t�nyez�k mellett, amelyeket ma m�r pontosan ismer�nk. Mostans�g m�r nem orvoss�gk�nt vagy csodaszerk�nt haszn�ljuk az alkoholt, hanem c�lszer� lenne m�rt�kkel fogyasztani. A m�rt�k megtart�sa azonban sokaknak komoly probl�m�t jelent, egyes adatok szerint Magyarorsz�gon 700 ezer alkoholista van. Az � sz�mukra az alkohol s�lyosan vesz�lyezteti eg�szs�g�ket, �s �let�ket nem ritk�n �vtizedekkel megr�vid�ti.
Az alkohol els�sorban "�res" kal�ri�k forr�sa, b�r egyes szeszes italok mikro-t�panyagokat is tartalmaznak, amelyek f�k�nt a borban �s a s�rben fordulnak el�.
Az alkoholnak magas az energiatartalma �s azt a szervezet k�nnyen felszabad�tja, viszont a legfontosabb t�panyagok �s vitaminok hi�nyoznak bel�le. Azokn�l, akik rendszeresen �s sokat isznak, hi�nybetegs�gek is fell�phetnek. Az alkoholist�k szervezet�ben igen gyakran nincs elegend� B- vitamin, folsav, k�lcium, magn�zium. A m�rt�ktelen iv�s el�bb-ut�bb a m�jat is megt�madja, amely els�sorban a feh�rj�ket dolgozza fel. Ugyanaz az alkoholfogyaszt�s t�bb napra elosztva kev�sb� terheli meg a m�jat, mint az egyszeri nagy mennyis�g. A m�rt�ktelen iv�szat k�szv�nyes rohamot �s hasny�lmirigy-gyullad�st is el�id�zhet, s�t sz�vritmuszavart �s sz�vizom-elfajul�st is okozhat.
Ennek ellen�re l�teznek olyan kutat�sok, amelyek azt bizony�tj�k, hogy az alkoholnak igenis j�t�kony hat�sa van. �gy egy jap�n kutat�s szerint a m�rt�kletes alkoholfogyaszt�s el�ny�sen befoly�solja az agy m�k�d�s�t, j�l m�rhet�en megn�veli az IQ teszt eredm�ny�t. Azok a negyven �v f�l�tti emberek, akik m�rt�kletesen fogyasztanak bort, jobb eredm�nyt �rtek el az IQ teszten, mint az antialkoholist�k �s az er�sen iv�k. A kutat�st v�gz�k besz�mol�ja szerint "az alkohol bizonyos agyfunkci�kat megv�d az �reged�st�l, �s ez�rt kihat az intelligenci�ra is." A kutat�k elmondt�k, hogy terveik szerint meg fogj�k m�g vizsg�lni a t�bbi t�pus� alkoholt is (mint pl. a gint vagy a s�rt), hogy megtudj�k, hogy vajon azokn�l is megfigyelhet�k-e ugyanezen jelens�gek.